Zajlanak az előkészületek: állnak a standok, megjött a boros faház és a Képírók kimeszelték a Galériát. Szerdára összeállt az udvar programja, elment a nyomdába a szórólapunk. Kimentek a meghívók. Feltettük a facebookra. Jött is bejegyzés. (Ezt írták: Ki a szart érdekel ilyen hülyeség? Persze tévesen. Mindegy.)
Elindítottuk a blogot. Eseménymeghívókat küldtünk szét. Töltögetjük, javítgatjuk az internetes térképrendszerünket.
Ma nagy lelkesedéssel takarítják az asszonyok a kovácsműhelyt meg a kovácslakás-múzeumot. Megjavítják a villanyt, felkenik az agyagpadlót. Hol a söprű. Ereszd tele a vödröt. Csavard be a körtét. Muskátli kéne az ablakba.
…és csak esik és esik és esik az eső. Hideg is van.
Szomorúan áznak a standok, ázik a faház, ázik az udvari gyep. Áznak a kirakott rongyszőnyegek. Ázna a muskátli is, ha lenne. Megnéztem az időjárás jelentést: péntekre valamelyest kisüt a nap, de a hétvége megint csöpörgős lesz. Ázik a Völgy.
Az éjjel kimeszelték a terasz és az információs pult fehér falait, már csak a kemence maradt.
Ma a helyére került a Cserép-Tér-Kép utolsó darabja is. Ezt a tavalyi Éltető Völgyre készítette Lovas Edit, de a télen beszabadult egy marhacsorda az udvarba és néhány cserép áldozatul esett. Edit kicserélte, újragravírozta az eltört elemeket, most a térkép megint a régi fényében várja a Völgyet. Szépül az udvar.
…de nem fárad el az eső. Bepótolja az előző két hónapi elmaradását, amikor bármennyire vágytunk rá, nem jöttek a felhők, zörgősre száradt a gyep, és a táj jellemző színe a sárga lett.
Hívogatnak a standok gazdái. Ötleteik vannak. Egymás mellé kérik magukat. Mikor jöhetnek pakolni. Van-e már éjjeli őrzés. Befér-e péntekre még egy gyerekprogram. Hol szálljunk meg éjszakára. Kellene egy gyerekasztal gyerekszékekkel. A Királykő kocsma koordinátája kéne. Nem ebben a formátumban.
Szerveznek.
Terveznek.
Kérdeznek.
Örülünk.
Elintézzük. Válaszolunk. Megszerezzük. Megkérdezzük.
Összeállnak a mozaik darabjai.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése