Hosszúak a nappalok és rövidek az éjszakák...Valahogy úgy érzem, mintha már egy hete Völgy lenne, pedig még nagyon az elején járunk....valahogy beszippant minket ez a világ
Tibivel már reggel 8-kor indítjuk a napot, leváltjuk az éjjeli őrt, aki mindig izgatottan számol be az éjjeli eseményekről, mert mindig akadnak olyan látogatók, akik éjjel is igénybe vennék az udvar adta lehetőségeket.
Aztán a szokásos reggeli kávénk, meg a "kólika" (ez volt a mai jelszó), ilyenkor muszáj néha bűnöznünk, hogy talpon maradjunk. Kipakolunk, közben megérkeznek az árusok is, mindenki még friss, mosolygós, bár nagyon meleg, párás idő van, szakad rólunk a víz. A délelőtt általában gyorsan lepörög: pár egyeztetés a napi teendőkről, ebédjegyek kiosztása, pár fotó kattintása, aztán irány stábülésre (megkaptam ezt megtiszteltető feladatot - a mi udvarunkban szerencsére minden ok, van szemeteszsákunk is), délben vissza, közben megérkezik az ebéd is (kihagyhatatlan halimbai töltött paprika, Tóbel Jani keze munkájának gyümölcse). 
Jóllakottan belecsaphatunk a délutánba. Gyapay László fafaragó is elővette szerszámait, és betekintést nyerhettünk, hogyan készülnek csodaszép termékei. A Néprajzi Múzeum standjánál felfalhatjuk a vidéket, védjegyes termékekből álló piknikkosarat szerezhetünk itt be.
Igazi vásári forgatag jelenik meg nálunk. Különböző népi játékokat próbálhatunk ki, vetélkedhetünk értékes Vidék Minősége védjegyes termékekért: a mai napon a ZSCH játék nyertese egy csodaszép jeges Balatoni tájat ábrázoló tojást kapott ajándékba Daru Péterné tojásfestő felajánlása által. A kalapos játékot legjobban teljesítő látogató pedig zirci sörrel hűthette le magát, amiből még bőven lehet kapni nálunk itt a Csigaházban kialakított Szeresd a Magyart Ponton.Visszatért az egész udvart jókedvre derítő színházi előadásunk:ezzel zártuk a mai napot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése