2013.07.28. Víg vasárnap

Visszafelé számoljuk a napokat. Elvileg 2 nap és elviselhetőbb lesz az időjárás. Szalmakalap, spriccelő, jég, hideg víz, amik ilyenkor igazi kinccsé válnak.

A mai menü Tóblecsó volt. Kevesebb fogyott belőle, mint tegnap, mivel kiderült, hogy aki otthon is kotyvaszt valamit, az szintén lecsó. Na mindegy, de kitaláltuk, hogy a holnap csak az kap ebédet, aki ma is evett. Egyébként holnapra celebszakács van beígérve az udvarunkba, aki megpróbálja felvinni a versenyt a mi kis "halimbai" konyhánkkal.(A mai menüt egyébként még kiegészítette a kiváló halimbai mentatea, halimbai kukorica és a cukkinis-patiszonos szendvicskrémes falatkák).

Délután 13 órakor hivatalosan is megnyitotta kapuit az Értékőr Udvar. Az ünnepélyes megnyitó után az értékőrök délutánra bevonultak a kék pavilon alá és „titkos” tanácskozásba kezdtek, hogy mire jutottak, arról még biztos hallani fogunk. Addig is:

http://www.szeresdamagyart.hu/ertekor-halozat

Az értékőröknél hoszteszként is tevékenykedtem és Hoffner Tibor szerint kiváló munkát végeztem. :) Az első waldorfos ruhát is sikerült megvásárolnom, ettől egy kicsit megnyugodtam. (Tavaly az utolsó napra hagytam és már mindent elkapkodtak).

Délután barackárusok költöztek az udvarunkba és egész héten itt lesznek.Termékeiket jelenleg tesztelem nem rossz - nem rossz.

A waldorfosok gyerekprogrammal készültek: a Manólesre megtelt az udvar gyerekekkel, az unokahúgaimat is ide csábítottam.

Kezdünk kiszakadni a hétköznapokból, de holnap a sümegi iroda telefonjától biztosan nem menekülök :))))

Mára ennyi-annyi, holnap ismét jelentkezem.

Harta Anna

2013.07.27. Szelíd szombat

A tegnapi naphoz hozzátéve szeretném mindenkinek – aki gondolt rám - megköszönni a névnapi üdvözleteket, bár nem most tartottam, de nagyon jól esett. (Bár hogyha a blog írója az Annát használja a hivatalos Annamária helyett, ne is csodálkozzon ezen.)

A legszebb névnapi köszöntést, az ÉBFE elnökségi tagjától, „Fék” Tóth Bélától kaptam:

„E napon minden érted van! A nap csiklandozó sugara a lágy szellő s madarak csodás dala. Ma neked nő minden virág, mely ontja csodás illatát, s neked érik a gyümölcs, ami beszívja a hajnal harmatát. Ha jő az este, s megjelennek a csillagok, hidd el, ma neked ragyognak, és az írják boldog névnapot”

És hogy egy kicsit reklámozzuk elnökségi tagunk tevékenységét: az a kevés ember, aki ebben a 35 fokban nem a Völgyben, hanem a Balcsi-parton és esetleg Balatonakalin pihen a hétvégén, mindenképpen látogasson el a Fék étterembe:  http://www.fekabc.hu/etterem2.htm

A mai nap már zökkenőmentesen vette kezdetét. Mire leértem a nemeshanyiak már elfoglalták hétvégére a standjukat és zajlott javában a csipkekészítés. Délelőtt a halimbai osztag megérkezett 3 napra elegendő alapanyaggal, így a főzés is beindult. Bár az elején kicsit izgultunk, hogy nem lesz elegendő jelentkező az ebédre, végül minden elfogyott. A mai menü Halimbai palócgulyás Tóbel módra volt, melyhez a titkos összetevőt csak én leshettem el, de csakis azért, hogy később otthon helyt tudjak állni a konyhában, hogy a Mester jóllakjon annak érdekében, hogy a TD-Halimba SE a következő szezonban már bajnoki címet szerezzen.

Bár kánikula van, nincs pihenője a focicsapatnak, edzőmérkőzés volt ma is. (eredmény: Márkó- Taliándörögd – Halimba SE:0-7).Gratula!

Előkerültek a dobozokból a tavalyi dolgok is: szórólapok, a kirakó és a kötelező arculati elemek is :) Az Értékőrök kiállítása is teljessé vált, Tufa kiváló idegenvezetést nyújt az ide betérőknek.

Az biztos, hogy Tóbel János polgármestert nem engedjük el az Éltető Völgyből: legalább 4X fog főzni, levendula szörppel, dinnyével lát el minket.

Délután sokan sziesztáztak az udvarunkban: az almafa árnyékában, a FELÚJÍTOTT szép padokon elfeküdve, hallgatva a Palya-udvarból áthallatszódó muzsikát. Kellemes.

 
Végre én is tettem egy kört. A malomszigeten ilyenkor mindig ismerősökbe botlik az ember. Régi arcok, barátok, osztálytársak, akikkel, ha év közben nem is, itt mindig összefutunk. Pillanatra felidézzük a múltat és döbbenten állapítjuk, hogy milyen gyorsan elszaladtak az évek. Hogy ugyan kicsit megkomolyodtunk, de még mindig ugyanazok vagyunk, mint 10 éve. Kicsit összeszorul a gyomrom.

Harangoznak, fél 8 van. Még valakik visszasietnek egy ukki szörpért, érdemes. Én is egész nap szemezgettem egy ukki EPERlekvárral. Lassan az éjjeli őrök is megérkeznek: fél Hoffner Brother és Hoffner Brother’s girlfriend végzi az esti műszakot az idén.  Lassan én is várok egy fuvart TD-re. Közben az okostelefonom üzen: start running, get moving! Haha ez most egy ideig elmarad.

Végül a nap zárasaként egy rövidke video az udvarról (köszönet érte SP-nek):

https://www.youtube.com/watch?v=zyb2NzfeiCE 

Harta Anna

2013.07.26. Akkor elkezdődött

Július vége, augusztus eleje. Ismét Művészetek Völgye, és ismét Éltető Völgy immár negyedik alkalommal. A Csigaház udvara a mai nappal megnyitotta kapuit.

Kicsit most másképp, máshogy. Pótolhatatlan háziasszonya, Fazekas Zsuzsi most Balatoncsicsón tölti mindennapjait az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület új lakójával, Nemes Mátyás Benedekkel. De mindig akad egy mobil -  Sümeg-Kapolcs-Taliándörögd között szívesen ingázó - kolléga, aki igyekszik helyt állni a 10 nap alatt.

Az ember mindig picit izgul az új feladatok előtt, de úgy látszik mindez felesleges volt. Negyedik alkalommal az Éltető Völgy lakói már könnyen, szinte pillanatok alatt otthonossá varázsolták az udvart.

 Az előző évekhez hasonlóan ismét megtekinthetjük Boda Balázs és Oláh Kati csodálatos festményeit. Újra megkóstolhatjuk halimbai teákat, az ukki lekvárokat és mézeket, a petendi pálinkát. A Fehérlófia Waldorf Iskola kézműves programmal, bábozással készül. (És rengeteg jó ruhát hoztak ajjajj....) Válogathatunk a különböző kézműves termékekből: Ottmár Dóra, mencshelyi kézműves ékszerei, kerámia termékei és Rab Márta szalmafonó portékai ékesítik az udvart. A hétvégi napokon megismerkedhetünk a nemeshanyi csipkekészítés fortélyával. Bemutatkozik Nagyvázsony település is. A Csigaházban a Pannon Értékőr Ifjúsági Egyesület kiállítása várja az ide látogatókat.

Így összeállt a csapat. Délelőtt 10 órakor az első vásárlás is megtörtént az udvarban: Tóbel János az „újaktól” megvette az első szalmakalapot. Kicsit még csendesebb, nyugodtabb az első nap, azonban akadnak látogatók. Pakolgatunk, rendezgetünk, közben jó látni, ahogy a szalmafonó keze egész nap jár, az ide érkező gyerekek futkoznak és a Tavaszi szél-t énekelik el immár harmadszorra.Kánikula van, levendula szörppel csillapítjuk szomjunkat. Kicsit még irodázunk, de holnaptól szigorúan hétvége, szigorúan a Völggyé lesz a nap. Szombattól a főzés is beindul. Juppé már most nagyon éhesek vagyunk.

Pihentebben várjuk a holnapot….

Harta Anna

Éltető Völgy 2013 0.nap

Hamarosan indulunk....már nagyon izgulunk....

Így készült

Persze nem rögtön készítettünk ilyen profi kisfilmeket. Először össze kellett szokniuk a csapatoknak, szokni kellett az új szerepeket, volt, aki életében először nyomta meg a REC gombot a kamerán és interjúkészítésben sem sokan voltunk jártasak. Hogy a szerepeket és beállításokat gyakoroljuk, két külön forgatócsoportban egy adott témát feldolgozva kellett rövid idő alatt filmet készíteni. Olyan jelenetet szerettünk volna, ami a vidékfejlesztők életére jellemző, és hamar feldolgozható a rendelkezésre álló eszközökkel. 

A témát egy korábbi Művészetek Völgyének az a jelenete adta, amikor bejelentkezés nélkül, magánemberként jelent meg a köztársasági elnök a családjával. Mindenki igyekezett a feladatát otthagyva illő módon fogadni, körbevezetni és köszönteni, és aztán.... aztán elment. 

Variációk egy témára

Íme az egyik "ujjgyakorlat", az egyik ad-hoc filmstáb  munkája:

És fegyver lett a filctollból
A másik csoport nem annyira a politikus fogadására helyezte a hangsúlyt, hanem arra, amit a fogadással el akarnak érni a vidékfejlesztők:

Mivel a kapolcsi közösségi videós tréningen elég nagy volt a videós szakemberek koncentrációja ahhoz, hogy elérjék a werkfilm készítéséhez szükséges kritikus tömeget, "Így készült" jellegű filmmel is tudunk szolgálni. Máté Lóránd jóvoltából ezzel:

...és Szili Zoli jóvoltából pedig egy másikkal. Ez sajátos nézőpontot választott, a résztvevő középiskolás diákok mondják el rajta, hogy milyennek látták a tréninget és hogy mit tabultak, hogy érezték magukat közben. A film a Sümegi Info TV-ben adásba is került. Az adásból nem vágtuk ki, a 19. perctől kezdődik. Érdemes megnézni, nagyon pörgős, sok szép képpel, profi őszi fényekkel, és a diákok őszinte véleményével:

http://vimeo.com/52402433

Az elkészült kisfilmek

Előző bejegyzésünk egy közösségi videós tréningről szólt, aminek részeként 1-2 perces rövidfilmek készültek a térség értékeiről. A filmeket a térségünket bemutató gazdag térképre tesszük fel, de ide is összegyűjtöttük őket egy csokorba.

Kameránk elé állt Buda Géza, akinek a konyhája Kapolcs-szerte híres a Napok alatt és azon túl is:

Filmet készítettünk Horváth Ferenc kapolcsi boltosról, aki beavatott a nagy tervbe, hogy hét éven át szabadidejében egy régi kapolcsi épületet újít fel, amiben ifjúsági szállót alakít ki, és már csaknem a befejezésnél tart:

Sümegen Egly Márk beszélt a  borhoz fűződő viszonyáról és a Verjus, a zöld lé elkészítéséről. A film "A természet és az ember örök párbeszéde: a bor" címet kapta:

A Ramasetter Vince Alapítvány kuratóriumának elnöke, Németh Zoltán a sümegi gps-szel is bejárható túraútvonalakról, Sümeg város  látnivalóiról beszélt; és arról, hogy mennyire nevelő hatású a gyerekekkel kirándulni:

Hétköznapok a Művészetek Völgyében

Régen nem jelentkeztünk már új bejegyzéssel. Mintha a Völgy csak a "Napok alatt" élne. Pedig nem így van. Csendesen telnek a hétköznapok a Művészetek Völgyében, erről vall az alábbi videóban Márvány Gyuláné polgármester asszony. Nemrég ugyanis közösségi videós tréningnek adott helyet Kapolcs, és Elli volt olyan kedves, hogy a videós tanoncok előtt, 3 kamera és nyolc fényképezőgép rögzítése mellett vallott a Völgy hétköznapjairól.

Elli gyakorlatilag a videósok álma: olyan gyakorlottan hagyta félbe a mondatot és várta meg, amíg elmegy a teherautó a Molnárház előtt, hogy a képzők külön figyelmeztették a tanoncokat, ne számítsanak rá, hogy minden interjú alany figyel ezekre az apró részletekre. Azt bizony ki kell majd vágni, darabokra szedni a hangot és kitörölni az utcazajt.

És attól sem esett kétségbe, ha egy mondatot újra és újra elmondattunk vele, vagy hogy harmadszor is ki kellett nyitnia a Malomsziget kapuját. De nemcsak vele volt szerencsénk, az időjárás is kedvezett: még fent volt a lomb a fákon és szépen sütött az őszi nap.

Külön örültem a sümegi gimnazista diákok jelenlétének: nemcsak, mert volt, aki még nálam is többet tanult, hanem mert egyszerűen szépek voltak. Jó volt rájuk nézni. Érdeklődőek, kedvesek, segítőkészek és pimaszul fiatalok.

Tartottam viszont a profi videósoktól, a szakma helybeli "nagy öregjeitől". Mint kiderült: teljesen alaptalanul. Kevés náluk segítőkészebb és tanító-szándékúbb tévéssel találkoztam életemben. Általuk például videótörténeti tanmesékkel lettünk gazdagabbak: hogyan kellett vágni, amikor még csak szalagos magnó rögzítette a hangot, vagy mit kérdez az ember, ha nem kapott előre információt és nem tudja, kivel is készít éppen interjút. Hogy milyen kevés a művészi szabadság  a helyi tévék műsorainak szerkesztésében, vagy milyen hírek kellenek a "válogatós" országos médiának. Tanulságosa történeteket kaptunk arról, hogy mi történik, ha végigmegy egy interjú be nem kapcsolt mikrofonnal (kamerával), vagy milyen károkat okoz egy a bekapcsolt mikrofonra rászálló légy.

Mi magunk is megtanultunk kamerával rögzíteni, a vágásban közreműködni, jó interjú kérdéseket feltenni, interjú alany arcán a fényeket beállítani, kamerát és mikrofont összedugni, ... és persze szervezni, szervezni, szervezni.

Kinyitották nekünk az iskolát, fogadott bennünket a helyi boltos, Horváth Ferenc és a Kékabroszt megterítő Buda Géza is. De róluk majd a következő bejegyzésben, hiszen róluk is készült film.

És a sümegi térség is lépést tartott: két kis filmet ott is leforgatott egy stáb. (Alkalom újabb bejegyzésre.)




Jöjjön tehát a Hétköznapok a Művészetek Völgyében - köszönjük a türelmet, Elli!