Csendes éjszaka, kevés részeggel…
ugyan az egyikük nem jutott el a mobil vécéig, és idő előtt letolta a gatyáját
- itt már éjjeli őreink sem tehettek semmi többet, mint hogy abbahagyták a zseblámpával
való megvilágítását, a feltétlen diszkréció érdekében.
A reggel is szépen lassan,
kedvesen indult. Szentjakabfa és Óbudavár csapata megelőzött, nagyjából
egyszerre érkeztem Monoszlóval.
Újfent köszönthettük a Helyi Termék
Magazin csapatát. Meglepetést is hoztak: 3 oldalas cikket a tavalyi Éltető
Völgyről a magazinban. Mindenkinek ajánlom: ott mosolyog Katinka, ahogy rozét tölt
a kóstolópohárba és Anna, miközben papírvirágokkal tűzdeli tele a völgylakók
haját. A kedvenc részem "az egyesület saját projektjei, azaz Rózsika néni a web 2-n".
A nap sikersztorija a sétáló
pohár: a tappancsos poharak nagy sebességgel hagyták el a sajtkészítő standját.
A zöld, kék, piros és sárga tappancsok odalépegettek a borozgatók asztalára és
örömmel adták át rakományukat az éhes gyomroknak.
Új szavakat tanultam a pálinkaház
standján: száraz próba és nedves próba. Akinek ez rejtélyes, kérdezze meg
Dalmát… És volt még egy vízpróba is a szomszédos standon, egy kancsót akart
kipróbálni a vevő, hogy valóban lehet-e önteni belőle.
A nap verse: „Ne fotózzad, inkább
vedd meg, fénykép helyett hazaviszed.” Sajnos a rajzolást nem említettük külön
(joghézag maradt a szabályozásban), de a szomszédok fellépése elhárította az
ipari kémkedőt.
A halimbab nem okozott csalódást,
még a Független Ökológiai Központ munkatársai is megnyalták utána a szájuk
szélét. Hatalmas kemencés kenyérrel ettük, nem mindennapi étek volt így.
Nagyon Fontos Emberek is jártak
ma az udvarban, még egy dandártábornokot is üdvözölhettünk. És ami még
fontosabb, az őt kísérő rendőrruhás (tehát igazi)
rendőr pacsizott a fiammal.
Lassan elkészülnek a térségi
kirakó darabjai, holnap átadhatjuk a gyerekseregnek. Félkészen is kedvüket
lelték benne: mire felocsúdtunk, már rakosgatták is a ragadós kockákat, keresve
bennük a kirakandó képet. Egyelőre találó nevet keresünk a játéknak, akinek van
ötlete, szóljon.
A standok sajnos nem túl stabilan
állnak a felázott talajon: olyan is akadt, amit gumipókkal ki kellett kötöznünk.
A faluházban várják azoknak a jelentkezését, akik elvesztettek az
Éltető Völgy környékén
a, egy sim kártya nélküli mobiltelefont
b, egy drapp színű női táskát.
Mert mi megtaláltuk.
Továbbra is praktikus és szükséges lenne szabadon tartani a parkolót: ma szükség is volt egy mentőautóra és ez bármikor előfordulhat. Gonosz hajcsár vagyok, tudom, de figyelnünk kell erre.
Még valami így a végén: keskeny ösvényen
egyensúlyozom a mocsárban, amikor úgy kell írnom, hogy érdekes és személyes is
legyen, de diszkrét és ne is bántson meg senkit… nem is sikerül mindig. Pedig
még csak a félidőnél járunk – jól esne az a kis pihenő, ami a meccsek közepén a
focistáknak is jár.
És leges legvégül: egy újabb videó a Hoffner
Brotherstől, mert ránk erősen vigyáznak ám:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése