Nyugodtan kezdődött a vasárnap: kevesen látogattak el éjjel az udvarba. Bár valaki megpróbálta lelopni a kovácsműhely cégéréről a patkókat, éjjeli őreink sikeresen megakadályozták. A színpad közelében egy fiatal pár járt násztáncot, amit aztán a színpadon is folytattak. Őreink csak az utóbbi mozzanatnál avatkoztak be, nem állnak ők a völgyvendégek reprodukciós tevékenységének útjába.
Beindult a pálinkajárat és az első gyógynövénytúra is megvolt. A Kerek fenyvesig mentek, 3 jelentkezővel.
A matricaragasztó versenyt
Halimba csapata nyerte, utánpótlást kértek. Bárcsak behoznák őket a kerámikusok,
a festők és a fafaragó, és a csomagolást záró matricák villámsebességű
utánnyomását kellene szerveznem…. egyelőre sajnos nincs erre szükség.
Leköltöztek a nemezelős waldorfosok az udvarunkba és
szívesen láttuk őket. Kicsi kezek tapicskolták a szappanos szöszt. Gyerekzsivaj
duruzsolt Palya Bea mikrofonos árverése alá alapzajnak.
Megérkezett Nemeshany
csapata. Varródott és verődött a csipke, mert voltak ügyes kezek, akik varrták
és verték.
Befutottak a méhecske fesztivál játékai és táblái.
Illatos Csabiragu sült a tárcsán.
Illatos Csabiragu sült a tárcsán.
És ekkor…
A magenta színű gomb villogva jelezte a telefonomon, hogy
vihar készülődik, Tapolcán jég esik és errefelé tart. A futóhír tűzként terjedt
végig az udvaron és 10 percen belül összepakoltunk a fekete felhők rosszat
sejtető megjelenése közepette.
Kitört a vihar, és a dolgok bementésén túl nem tehettem már
semmit – nem volt hatalmamban. A vihar megfékezése elnökségi hatáskör. Üstöllést alelnök
úrhoz fordultam, aki felerészben elhárította a bajt: a jeget elkergette, így csak
a szél és az eső maradt.
A társasjátékosok mára integrálódtak, aktívan mentették,
amit lehetett, pedig hozzájuk is beverte a vizet a szél. A KÖSZI sátrát belekapaszkodással
óvták meg a repüléstől, holnap jobban le kell cövekelni. Amúgy egész nap csimbókokban lógtak a völgylakók a társasjátékokon, általában a fiatalok játszottak náluk.
A vihar idejét az irodába szorulva töltöttük. Hamar meleg
lett, a sok emberi test párolgása és lehelete befűtötte a helyiséget. Nem
éreztem semmi mást, csak csendben remegtem. Csuromvíz lett a szoknyám és a
hátam, pedig csak a párkányon maradt fakockákat mentettem be, a többit megtette
magától a csapat.
Amint elcsitult az idő és kitisztult az ég, kettő percen
belül előkerültek a halimbai gyógyteák, hogy átmelegítsék a lelkünket. És a vihar
után is kitartó kemény mag tárcsán sült halimbai tócsit kapott vacsorára.
Halimbária |
A szagoskodó macskagyökérről kiderült, hogy bormenta és
ánizs.
A Szétfolyó idő egyelőre nem kelt el, a Csopaki Marokkó is a helyén
maradt. Kerültek viszont beklájtos bükkfalevelek közvetlenül a lamináló gép
fölé, és a youtube-ra egy újabb videó a Hoffner Brotherstől arról, hogy mit csinálnak éjjel az udvarba betörőkkel:
Csimbókokban |
Az ünneplő csapat (BB) |
Életkép eső után (BB) |
Csipkézés |
Karmester (BB) |
Manók (BB) |
Kezek (BB) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése